Érd (Érdi Járás)
Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye. A település 1979 óta város, 2006 óta megyei jogú város. Érd Pest vármegye legnagyobb lélekszámú települése, de nem székhelye, így ez az egyetlen olyan magyarországi város, amely egy megye legnépesebb településeként nem megyeszékhely. Budapest városától 21 km-re délnyugatra található, közel a Dunához.
Történelmi központja a Duna ölelésében lévő Ófalu nevű városrész. A város talán leghíresebb nevezetessége, az a török korból megmaradt Hamza bég minaret, amely egyike a pár megmaradt minaretnek Magyarországon. Falusi jellege miatt nagyon kedvelt település a családok számára. Népessége 1870-óta egyszer sem csökkent, ez köszönhető a szuburbanizációnak.
A Duna-parti település Tárnoktól keletre, Diósdtól nyugatra terül el a Tétényi-fennsík és az Érdi-tető dombokkal tagolt vidékén. Érdliget és Ófalu a Duna egykori árterületén fekszik.
A várost a Kádár-korszak idején kerületekre osztották (ez különösen a postai irányítószámok bevezetése előtt volt nagy segítség a lakosságnak), ma már azonban a helyi ember inkább a városrészek neveiről ismeri fel, hol jár (dacára annak, hogy határaikat tekintve a mai városrészek mérete több helyen eltér a rendszerváltáskoritól).
Történelmi központja a Duna ölelésében lévő Ófalu nevű városrész. A város talán leghíresebb nevezetessége, az a török korból megmaradt Hamza bég minaret, amely egyike a pár megmaradt minaretnek Magyarországon. Falusi jellege miatt nagyon kedvelt település a családok számára. Népessége 1870-óta egyszer sem csökkent, ez köszönhető a szuburbanizációnak.
A Duna-parti település Tárnoktól keletre, Diósdtól nyugatra terül el a Tétényi-fennsík és az Érdi-tető dombokkal tagolt vidékén. Érdliget és Ófalu a Duna egykori árterületén fekszik.
A várost a Kádár-korszak idején kerületekre osztották (ez különösen a postai irányítószámok bevezetése előtt volt nagy segítség a lakosságnak), ma már azonban a helyi ember inkább a városrészek neveiről ismeri fel, hol jár (dacára annak, hogy határaikat tekintve a mai városrészek mérete több helyen eltér a rendszerváltáskoritól).
Térkép - Érd (Érdi Járás)
Térkép
Ország - Magyarország
Magyarország zászlaja |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |